Mi a puffadás?

A puffadás a gyomor-bélrendszer működési zavara. A gázok ilyenkor felhalmozódnak a belekben, ami teltség- és felfúvódásérzést okoz.

A puffadás bárkit érinthet, életkortól, életmódtól vagy egészségi állapottól függetlenül. Bár nem súlyos betegség, mégis jelentős fizikai és pszichológiai diszkomfortérzéssel jár az érintettek számára.

Mi a puffadás?

Hogyan diagnosztizálható a puffadás?

A puffadás az egyik leggyakoribb panasz a felnőtt lakosság körében. A felfúvódott has nem csupán fizikai szempontból kellemetlen, hanem jelentős pszichológiai diszkomfortérzéssel és stresszel járhat. A jobban tudatosult fizikai megjelenés gátolhatja a más emberekkel való kapcsolatfelvételt is.

A puffadás leggyakrabban említett fizikai tünetei a következők:

kg

nehézségérzés

balon

teltségérzés és haspuffadás

ucisk

feszülés-, nyomásérzés, vagy akár fájdalom

bulgotanie

gyomorkorgás, és hangos bugyborékolás

Hogyan diagnosztizálható a puffadás?

A puffadás nem csak fizikai, hanem pszichológiai diszkomfortérzést is okozhat.

A puffadás nem csak fizikai, hanem pszichológiai diszkomfortérzést is okozhat.

A puffadás gyakran frusztrációhoz vezet és kényelmetlenséget okoz, mivel korlátozza az embert szabad mozgásában és tevékenységeiben. A puffadástól szenvedők a gyomortáji diszkomfort- és nyomásérzés miatt nem képesek teljes mértékben koncentrálni fontos dolgokra és mindennapi tevékenységeikre.

A teltség- és puffadásérzéstől az ember kényelmetlenül érzi magát a saját testében. A túl sok gáz okozta megnövekedett hasméret miatt az ember kevésbé érzi magát vonzónak, amitől bizonytalan lesz mindaddig, amíg a puffadás meg nem szűnik.

A puffadás jelentős szociális diszkomfortérzést is okozhat. Az ilyen egyének attól tartanak, hogy a gyomorkorgás és bugyborékolás kísérte puffadás felhívhatja mások figyelmét. Amikor megpróbálja kerülni a zavarba hozó helyzeteket, az ember gyakran félszeggé és esetlenné válhat társasági összejöveteleken.

1) Jackowska A., Lukaszyk A. Przeglad Gastroenterologiczny 2008; 3 (5): 243-246.
2) Jakubowski W. Ultrasonografia 2006;24,102-5.
3) Czerwionka-Szaflarska M. 2010; Forum Medycyny Rodzinnej 2010; 4 (6):408–414.
4) Weingärtner U, Petersen-Braun M. Pharm Ztg 2004;149: 34-39.
5) Serra J et.al. Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol 2001; 281: G138-43. Jarosz M, Dzieniszewski J. PZWL, Warszawa 2003.
6) Friis H et.al., Effect of simethicone on lactulose-induced H2 production and gastrointestinal symptoms. Digestion 1991; 49: 227-30.
7) Lucassen P.L.B.J. et. al., British Medical Journal, 1998; 316: 339-342.
8) Balon AJ. Am Fam Physician. 1997 Jan;55(1):235-42, 245-46